Kovács Károly Kerti tava

Kerti tavat építeni nagyon egyszerű dolog, jól megépíteni már egy másik tészta.

2011 nyarán jött az ötlet, mikor a keresztlányaim nálunk nyaraltak egy hétig, hogy kéne egy kis „tó” a kertbe, és ami a legfontosabb legyen rajta híd.

Apa lelkes, gödröt ás a kiskertbe, bele egy darab akármilyen fólia és kész. Van vagy 150l-es.

Büszkén néztem művemet, én csináltam. Másnapra víz sehol, lyukas a fólia. Sebaj mindenki a maga kárán tanul...két réteg akármilyen fólia, ez már bombabiztos. hidat ácsoltunk rá, katarzis. Csajok szólnak kéne bele aranyhal, mert kívánni kellene. Beadom a derekam, holnap irány Mályi, van ott valami „halas”.

Reggelre víz sehol, nem ecsetelem, rohadt kukászsák, micsoda selejt. Sebaj útra fel mindenki besózva.

Megérkezünk, gyerekek szanaszét, kolléga kijön, üdvözült mosollyal az arcán, aszongya: „Segíthetek?”

Vakarom a fejem, hogy kezdjek bele eme hatalmas projekt ecsetelésébe. Ha én elmondom hogy 150 liter, meg nájlonzsák, nemhogy kiröhög, kizavar a portáról.

Mégis elmakogom, semmi. nem is röhög. Elmélkedik, odavisz a halakhoz mutatja hogy kettőt.

Gyerekeknek szólok, izgatottan válogatnak, mondom nem mindegy, a bácsi nem fogja egy napig kergetni a kiválasztottat hogy meglegyen. a „bácsi” buzdítja őket , hogy hajrá.

Végre megvagyunk, egy narancssárga aranyhal – Aranka névre keresztelve, és egy fehér, piros sapkával amit mi azonnal Gorbacsov-nak bélyegeztünk. Kaptam még a srácoktól egy darab tófóliát, ha jól emlékszem nem is kértek érte pénzt, mondván majd behajtják rajtam egyszer, inkább vegyek szűrőt. Az meg minek, régi akváriumi vízpumpa van, oszt jó. Irány haza, gyors beépítés, téglaszegély mer mutatós , és a halak máris úszkálnak.

Királyság, mindenki imád, a kölykök boldogok, de eltelik a nyaralás, és én ott maradtam a „tó”-val, 2 pipáló hallal, meg a zöld vízzel egymagamban.

A fordulat itt jött el… Megszerettem őket, reggel este ott kávéztam velük.

Azzal a címszóval, hogy a jószágot nem lehet eldobni, visszamentem a halasbótba és elmondtam mi van.

Először is felvilágosítottak, hogy a vízpumpa nem szürő, némi árnyék nem árt a halaknak, a vizinövény nem kér enni. Első órának elég is volt. Vettem halkaját meg javaslatra szűrőszivacsot a vízpumpához, + kagylótutajt 1-et, bár 5-öt akartam, de lebeszéltek. Itt kezdett el sántítani a dolog, (bolond az ilyen kereskedő).

A tavat rendbe szedtem, kicsinosítottam.