Kövess minket a Facebookon!

3% kedvezményt

adunk minden regisztrált vásárlónknak!
A kedvezmény az akciós és összevont termékekre nem vonatkozik!
Kuponkód: 3%-os koi-farm akció
REGISZTRÁCIÓ

Szűrőszivacs

Webáruházunkban itt tud szivacsok közül válogatni »

szűrőszivacsok

Akvarisztikai, és tavi gyakorlatunkban jogosan merül fel az igény a látványra is tökéletesen tiszta víz iránt, bár a laikus szemével nézve csak a víz átláthatósága a szembeötlő, mi tudjuk, hogy annak egyéb alkotói is igencsak fontosak. Bátran kijelenthetjük, hogy egy víz attól még hogy kristálytisztának látszik, korántsem biztos hogy az is! Viszont állandó törekvésünk, hogy a benne gondozott élőlényeink számára megfelelően „tiszta” legyen a vizünk, ennek több összetevője is említendő. Ezen írás elolvasása és értelmezése után még ha eddig csak erős kezdőnek éreztük is magunkat némileg előbbre lépünk majd, és megértjük, hogy miért is az előző mondatban az idézőjeles „tiszta” kifejezés.

Kezdjük talán azzal, hogy ha egy víz nagy lebegőanyag terhelést mutat, első reakciónk annak tisztítására tett kísérlet. A látható szennyezettséget rengeteg dolog okozhatja, mi most itt elsősorban a fizikai szennyezésekre térünk ki a cikk elején. Egy kerti tóban a szél által szállított levelek, por, pollen, stb. máris igényt generálnak azok eltávolítására, de magában a víztestben is keletkeznek elhalt növényi részek, halak által termelt ürülék, vagy egyszerűen csak eleségmaradványok. Akváriumokban annak fedettsége és zárt helyen való elhelyezése miatt persze nem fognak bele a kertből származó levelek sodródni, de annak vizében ugyan úgy keletkeznek, termelődnek fizikai és biológiai szennyeződések.

A szűrésben leggyakrabban használt médiák az ún. szűrőszivacsok, vagy ha úgy jobban tetszik a „kék szivacsok”. Itt azonnal ki is kell egészíteni tudásunkat, mert szűrőszivacsok léteznek fekete, vöröses, sőt zöld színben is – azonban hazánkban legismertebben a kék színben gyártott szivacsok a használatosak. Ne tévesszen meg minket a szín sem azonban, hiszen kék színben is gyártanak más sajátosságokkal rendelkező szivacsokat is. Inkább beszéljünk a szivacsok két eltérő megjelenési formájáról!

  • Zártcellás szivacsok (gépjárműipar, elektronika stb. ez minket most nem érint)
  • Nyitott cellás szivacsok (kiemelten a szűrés terén használatosak, de sok egyéb célra is)

E két kategória könnyedén elképzelhető: konyhanyelven mondva a zárt cellásaknál az alkotó testecskéknek van oldallapja is, míg a nyitott cellás kiviteleknél csak ezen testek élei materializálódtak! A gyártás során dodekaéderek keletkeznek ahogy a buborékok szorosan egymáshoz préselődve elhelyezkednek, így ezen ötszögű poliéderek adják a felületet a cella sajátosságainak megfelelően. A zárt cellás kivitelnél nem, vagy csak nagyon csekély a szivacs nedvszívó képessége, ellenben a nyitott cellásoknál már simán át is folyhat azon - nos ezért ezeket használjuk pl. kiemelten folyadékszűrésre is!

A szűrőszivacsokat spanyolországi gyártás után kisebb darabokra vágva szállítják pl. hazánkba is, itt folyik a további darabolás, fazonírozás. Anyagukat tekintve ezek poliéter bázisú poliuretán habok. Jól ellenállnak a fizikai, esetlegesen a kémiai igénybevételnek is, természetesen itt a tavi/akvarisztikai körülményekre gondoljunk, ne extrém igénybevételre! Az alkalmazott gyenge savak vagy lúgok nem károsítják, gyógyszerek és vízkezelő szerek nem ártalmasak rájuk nézve, ugyanakkor anyagukból kifolyóan maguk sem toxikusak, semleges anyagként viselkednek vizeinkben.

A szivacsokat kézbe véve azonnal feltűnik azok sűrűségének változékonysága is, ezt a cellaméret nagyságának változtatásával érik el a gyártás során. Minél sűrűbb egy szivacs, annál több kis cellácska foglal helyet azonos területen belül, de ugyanezen állítás mentén haladva a kevesebb cella ritkább szivacsot is eredményez. A gyártók, hogy egyértelművé/összehasonlíthatóvá tegyék a különféle szivacssűrűségeket, azokat egyedi kóddal is látják el:

A termékkód, és a tulajdonképpeni cellaméret összefüggése szépen nyomon követhető a fenti táblázat alapján - tavi használatban elsősorban a három ritkábbat, míg akvarisztikához a három sűrűbbet használjuk. Erre magyarázat az, hogy akváriumainkban olyan nagy és durva szennyeződések nem keletkeznek mint tavi körülmények között. Természetesen ezek nem dogmák, indokolt esetben bármelyik szivacs használható bárhol, csupán a szűrőben elfoglalt helyüket tekintve van célszerűségi sorrend! Egyértelmű hogy a szűrés során előbb a durva szennyeződéseket szeretnénk leválasztani, hiszen ezek könnyedén eltömíthetik a kisebb cellaméretű sűrűbb/finomabb médiáinkat – ezért hát a bevált gyakorlat szerint előbb a durva, majd egyre finomabb közegeken szűrődik át a víz. A szabályozott és egyöntetű cellaméret a nyitott szerkezet egyértelműen remekül bevált a víz szűrésére!

A pórusméreteket jelöli egy számadat, és a mértékegység rövidítése is, hogy könnyedén megértsük nézzünk egy példát, vegyük a TM 20 jelűt! Vajon mit jelenthet e szám, illetve minek a rövidítése a TM? A betűkombináció csupán a szivacs úgymond „gyártási neve”, teljes megnevezése Filtren TM20, illetve T20 lenne. A két „nevű” szivacs csupán annyiban tér el, hogy a TM sorozat kifejezetten akváriumi és tavi vízszűrésre alkalmas nem toxikus szivacs, míg a T jelölésű ettől szélesebb körben-akár még kerti párnákhoz is alkalmazható a gyors száradási tulajdonsága miatt. Elmondható hát, hogy akár a T, akár a TM sorozatú szivacsok elsőrangúan használhatóak, és ajánlottak is vízszűrési célokra!

Ennél is érdekesebb azonban számunkra a számjelölés, illetve a mértékegység kérdésköre. A táblázatból szépen látszik, hogy egy 20 PPI sűrűségű szivacs pórusainak száma 20db hüvelykenként! A PPI, vagy ppi sok egyéb mellett a „porus per inch”-nek is a rövidítése- van kedvük számolni velem? A taglalt szivacsban vajon mennyi ilyen kis pórus helyezkedik el egy adott egy inches kocka térfogatában? Sok, nagyon sok!

Javaslom ne tornáztassuk a szürkeállományunkat a matematika területén, számunkra most a víz szűrés a fő témakör: a rengeteg pórusban azonban remek lehetőséget találnak a szűrőbaktérium kultúrák is! Ezért is fontos számunkra az a kijelentés hogy a szűrőszivacsok nem csak a víz fizikai, hanem a biológiai szűrésre is kifejezetten ajánlottak, megfelelőek! Gondoljunk csak bele mennyi lehetőség, mennyi megtapadási felület a különféle Nitrosomonas, Nitrobacter stb. törzsek számára! Mind-mind megannyi segítőtársunk a víz biológiai szűrésének terén, segítségükkel lesz valóban tiszta a vizünk, nem csak fizikai értelemben.

Kiválasztottuk hát a számunkra megfelelő szűrőszivacsot (készséggel segítünk ha szükséges!), most következik a méret kérdése! A hatalmas nagy szivacstömböket jellemzően 2500x1500x 1000 milliméter körüli méretben forgalmazzák, cégünk darabolást is vállal. Jellemző méret az 50x50x5cm nagyság, vagy ennek többszöröse-a fent említett méretből ez hozható ki gazdaságosan és veszteség nélkül. Ettől eltérő méretek is kérhetőek azonban, mindig egyedi megbeszélés és ajánlattétel után. Vállalunk bérgyártást méretre, formára egyaránt – esetlegesen fúrást is, amennyiben a vevő ezt igényli!

Ipari méretekben a szivacs darabolása általában a szalagfűrészekre emlékeztető szeletelő gépeken (vízszintes, függőleges kivitel is), szög- és formavágó gépeken történhet-kiegészítve azzal hogy akár vízsugaras vágókon is darabolható abrazív anyaggal vagy nélküle. Járatos még esetlegesen izzó acélszállal dolgozó gépeken való megmunkálás is.

Házilagosan az előgyártmányból (50 x 50 x vastagság) jól ledarabolhatunk akár éles késsel is, de nagyszerűen beválik a penge élességű tapétavágó „sniccer” kés is! A furatokat magunk is elkészíthetjük akár egy leélezett megfelelő méretű csővel, koronás fúróval(gyémánt szemcsés), de ismeretes a csőre ragasztószalagozott pengesoros eljárás is! Rendkívül fontos a nagyon éles eszközök miatti balesetveszélyre való figyelmeztetés, és a körültekintő munkavégzés is! Célszerű a derékszögben történő vágáskor valamiféle megvezetést is alkalmaznunk, így a kívánt méret és dimenzió tartható. Haladjunk kis nyomással a szivacsban-amennyiben eszközünk valóban nagyon éles szinte alig kell nyomni, a vágási felület szép egyenletes, nem ún. „fűrészfogas” lesz. Fúráskor szintén szinte csak engedjük az eszközt behatolni a szivacstáblába, a kézi eszközöknél aprókat csavarva a fúrón- a gyémántbevonatos koronafúróval szintén lassan, ahogy engedi az alapanyag úgy haladjunk! Fenekes furatoknál a megfelelő mélység elérése után húzzuk vissza a fúrót, majd vagy egy éles ollóval vágjuk ki, vagy ha az anyag elbírja akkor kézzel óvatosan szakítsuk ki a felesleget. Figyeljünk arra, hogy nehogy a fenék beszakadjon!

A vadonatúj szivacsainkat nem ajánlott előkészítés nélkül a vízbe helyezni, hiszen azok a gyártás során lágyító anyaggal kezeltek-ezt alapos mosással távolítsuk el. Megjegyzendő, hogy sem az új, sem pedig a régebbi szivacsaink tisztításakor nem szabad semmiféle mosó, vagy mosogatószert alkalmazni.

Szivacsainkat a helyükre téve már csak egy dolgunk maradt, éspedig azok „aktívvá tétele”! Vásároljunk baktériumkultúrákat, ezek megfelelő használata igen sokat segít majd a szűrésünk gyors talpra állása során. Igaz ugyan hogy spontán módon is megtelepednek szép lassacskán ezek a kultúrák, de sok-sok idő lenne ehhez szükséges-ezért ajánlatos a direkt szűrőstarter kultúráknak szánt készítményeket használni. Egy kerti tó, vagy akvárium szűrésének lelke a hatékony biológia oldal is-nagyon becsüljük, és óvjuk ily módon beállt szivacsainkat! Megfigyelhetjük, hogy a baktériumtelepek megjelenése után az addig csupán élettelen kék műanyagdarabnak tűnő szivacsunk megtelik élettel, a színe a barna árnyalatait veszi fel-nos ekkortól beszélünk valóban egy hatékony biológiailag is aktív szűrőszivacsról! A baktériumkultúrák nagysága híven követni fogja a víz terheltségét, mi pedig halaink vitalitásában is gyönyörködve élvezzük az eredményt.

Tisztítás:

A szivacsaink egy idő után eltömődnek, a mögöttes vizük szintje lecsökken - elérkezett hát a takarítás ideje! A médiákat egyes szűrőknél ki sem kell venni, akár karok mozgatásával is megfelelően takaríthatjuk őket időlegesen, itt most azonban az igazi kézi mosásról lesz szó.

Vegyük ki a szivacsokat a helyükről - célszerű egy vödröt, vagy kis kádacskát is segítségül hívnunk, hogy ne csöpögtessük szét a vizet. Tapasztalni fogjuk, hogy a szivacs igen jelentős súlyúvá vált, és rengeteg vizet tart vissza.

A mosóedénybe merítsünk a tavunk vagy akváriumunk vizéből, ezzel mintegy támogatva a benn jelenleg is élő baktériumok milliárdjainak túlélését. Magát a szivacsot soha sem szabad csavargatva tisztítanunk, csupán víz alatti kinyomkodásra öblögetésre van szükségünk! Arra se törekedjünk, hogy a szivacs teljesen és maradéktalanul tiszta legyen, a cél az hogy a víz szépen átfolyhasson rajta. Ha ezt elértük máris készen vagyunk- ne akarjuk a szivacsunk eredeti színét visszanyerni! Próbáljuk meg a vízbe lapjával merített szivacsot kiemelni a vízből-ha gyorsan átmegy rajta a víz akkor valóban végeztünk is, helyezzük vissza őt a helyére. Ha erőteljesebb terheltségű, vagy halakkal jobban telepített a tavunk/akváriumunk akkor ajánlatos egy „emlékeztető adag” starterkultúra beoltása is, így igen rövid időn belül ismét teljes kapacitáson fog üzemelni a biológiai szűrésünk is.

Összességében a szűrőszivacsok igen gazdaságos, és viszonylag hosszú életű megoldást biztosítanak nekünk örök törekvésünk felé: kristálytiszta tó/akvárium víz, egészséges jó kondíciójú halak, szemet gyönyörködtető kerti tavak vagy akváriumok.

Webáruházunkban itt tud szivacsok közül válogatni

Használatukhoz sok sikert kíván:

a Szerző